Modernség és modernitás
Mots-clés :
filozófia, világértelmezés, művészet, emlékezetRésumé
A kötet a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara és az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem által rendezett Modernség és modernitás című konferencia anyagát tartalmazza. A fogalom problematikájára jól utal, hogy a kérdést több aspektusból lehet vizsgálni, erre tettek kísérletet a kötet szerzői, akik a magyar szellemi élet élvonalához tartoznak.
A többirányú megközelítést a kötet is követi. Első egysége eszmetörténeti és filozófiai szempontból járja körül a modernitás fogalmát. Az itt közölt tanulmányok közös kérdése: vajon mi különbözteti meg a modernséget minden korábbi korszak emberképétől és világértelmezésétől? Hogyan lett a „modern” egyszerre időbeli meghatározás és értéktételezés, s miként alakult ki az a sajátos önreflexív tudat, amely a „modernitást” önmaga problémájaként ismeri fel?
A második egység a modernitás művészeti dimenzióját vizsgálja: miként jelenik meg az új és a hagyományos, a forma és a szabadság, az individualitás és a közösség feszültsége a modern művészetben. E tanulmányok a modernség vizuális és esztétikai arcait tárják fel, a stílus, a motívum és a kulturális emlékezet kérdésein keresztül.
A harmadik egység a modernitás antropológiai kérdéseivel foglalkozik: miként változik az identitás, a test és a szubjektum fogalma a társadalmi és technológiai átalakulások fényében. A tanulmányok közös nevezője, hogy a modern emberi lét új határait teszik vizsgálat tárgyává, – a biológiai, szociális és digitális dimenziók metszéspontjában.
A negyedik egység írásai a modernitás legsötétebb örökségét, a soát és annak emlékezetét tanulmányozzák. A szerzők közös kérdése: miként él tovább a holokauszt tapasztalata a kortárs társadalmakban, s hogyan formálja a zsidó identitás és az európai emlékezet viszonyát a modernitás romboló és felszabadító erőinek kettőssége.
A záró egység tanulmányai a modernség filozófiai és kulturális határvidékét térképezik fel. Ezek a szövegek azt a kérdést firtatják, hogy a modern ember mi-ként értelmezi újra önmagát, ha a racionalitás, a vallás, a metafizika és a történelem korábbi fogalmai már nem kínálnak biztos kapaszkodót.
E kötet annak a meggyőződésnek a kifejezése, hogy a modernitás – bármenynyire is ellentmondásos, válságokkal és törésekkel teli – nem lezárt korszak, ha-nem önértelmező folyamat, amelyben a kritika, a reflexió és a párbeszéd a meg-újulás egyetlen útja marad.
Chapitres
-
A kánon megkérdőjelezői és a múlt eltörlőiModernitás versus rombolás
-
Az elidegenedés kultúrára tett hatása – avagy az európai civilizáció vége (?)
-
Premodern, modernizáció, modernitás, modernizmus, posztmodern, sokszínű modernitásEgy fogalom elágazásai
-
A lélek szekuláris dekomponálása és az osztatlan lélek küzdelme a modern pszichológia születésekor
-
A stílus dekonstrukciójaPicasso, Le Nain, a klasszikus hagyomány és a képalkotás modernizácója
-
Trónkultúra
-
A magyar szimbolizmus elfeledett festőjeHirémy-Hirschl Adolf (1860–1933) életműve az előző századforduló európai művészeti törekvéseinek kontextusában
-
Modernitás és modernség a mindennapokban és a helyi életvilágokban a Taussig napló-hagyaték tükrében
-
O tempora, o mores!– A mesterséges intelligencia és a szerzőség kérdése –
-
Test és identitás
-
„Annyi volt róla szó, hogy ilyen is történt, lapozzunk”A holokauszt emlékezete magyarországi fiatalok körében
-
Találkozás, szembenézés, megbékélés
-
Analitikus filozófia és modernitás
-
Modernitás és vallási sebességkorlátozás
-
Szerb Antal és D.M. Thomas Freudot olvasA „modern esemény” mint kulturális töréspont
-
Szabadkőművesség és modernizáció Magyarországon
