L’empathie à l’épreuve dans les arts et les littératures de langue française
Kulcsszavak:
care-elmélet, Einfühlung, az irodalom emocionális és etikai fordulata, elmeolvasás, esztétika és empátia, kortárs francia nyelvű irodalmak, narratív empátia, pszeudo-empátia, vizuális művészetekTartalom
A tanulmánykötet a 2023. november 24-26. között Szegeden megrendezett nemzetközi Empátia-konferencia 24 tanulmányát gyűjti egybe. A 9 országból (Magyarország, Bulgária, Románia, Olaszország, Németország, Luxemburg, Franciaország, Spanyolország, Kanada) érkező előadók írásai a francia nyelvű irodalmak és művészetek kontextusában tárják fel az affektív és etikai fordulathoz (Alexandre Gefen) köthető empátia-kutatás filozófiai-művészetelméleti előzményeit (Husserl, Robert Vischer, Theodor Lipps), a fogalom kortárs filozófiai és etikai beágyazottságát, mutatnak rá az empátia irodalmi és művészeti vizsgálhatóságának relevanciájára, mégpedig a narratív empátia (Suzanne Keen), az autoteoria (Lauren Fournier), az ábrázolt és keltett empátia fogalmaiból kiindulva, és annak reményében, hogy a művek elemzése láthatóvá teszi azt a poétika eszközt (narráció, stílus), amely az irodalmi szövegekben az empátia lehetséges hordozója (több tanulmány a közvetett szabad beszéd szerepét emeli ki ebben a folyamatban).
Az írások rávilágítanak arra, hogy az empátia és vele minden reláció-fogalom vizsgálata – pl. pragmatista filozófia (Ch. S. Peirce, J. Dewey, W. James), a figyelem (Yves Citton, Natalie Depraz), vagy a közép (Deleuze-Guattari, Bruno Latour, Tim Ingold) – hozzásegít kortárs világunk és annak szisztemikus krízise, azaz az Antropocén episztemológiai megértéséhez, feltárásához, vagyis a krízis által létrehozott és az empátia útján, azaz egy kifejezetten nehéz konceptuális elmozdulás mentén észrevett, keletkező létmódok sokaságának feltérképezéséhez. A kötet írásai pontos és érzékeny képet adnak e nomád és diszciplínák között vándorló fogalom kreativitásáról és hatékonyságáról, amennyiben egyértelművé teszik a kortárs művészetek és az irodalom pragmatista (befogadó-orientált) fordulatát, amely az irodalmakat és a művészeteket a kognitív tudományok tették. A kötet jelentős irodalmi (értsd: francia nyelvű francia, kanadai, afrikai irodalmak), művészeti (képzőművészet, design, film, színház, novellizáció), filozófiai (E. Husserl, Gilles Deleuze, Félix Guattari, Étienne Souriau), etikai (Stanley Cavell, Martha C. Nussbaum, Carol Gilligan, Sandra Laugier), és teoretikus (irodalomtudományi és neuropszichológiai) (Alain Berthoz, Jean Decety, Alexandre Gefen, Suzanne Keen, Françoise Lavocat, Jean-Marie Schaeffer) anyagot mozgatva szintetikus igénnyel tekint az empátia közvetítő szerepére, tanulmányozza működési elveit és felismeri annak korlátait a rendelkezésre álló, sokszor minor (marginális) irodalmi és intermediális anyagon, azzal a céllal, hogy e tág értelemben vett szövegeket az értelemzésen keresztül a társadalmi tér konstruktív részévé tegye. Az irodalom és a művészetek ebben a perspektívában valóságteremtő erővel bírnak.
Az Előszót követően, a kötetbe válogatott tanulmányok 4 fejezetre tagolva kerülnek bemutatásra jellemző tartalmi, fogalmi és diszciplináris osztások mentén: Empathie et éthique du care. Enjeux théoriques;Empathie, intermédialité et arts visuels; L’imaginaire linguistique, les limites et les troubles de l’empathie; Approches narratives de l’empathie dans les littératures de langue française
A kötet zárófejezetében helyet kap a konferenciára meghívott fiatal francia költő, Simon-Gabriel Bonnot néhány költeménye és vizuális alkotása.
A kötet tartalmazza a szerzők rövid bio-bibliográfiai adatait.
Kiadó: Szeged Humanities Press
Fejezetek
-
IntroductionÀ l’épreuve de l’empathie
-
Le tournant affectif des études littéraires
-
Quelle voix, quel peuple ?Empathie et aventure conceptuelle dans La Mer à l’envers de Marie Darrieussecq
-
Empathie narrative, autothéorie et énactivisme chezVirginia Pesemapeo Bordeleau et Didier Eribon
-
Deux siècles de sollicitudereprésentations de la servitude féminine d’Un Coeur simple à l’éthique du care
-
« Vivre par procuration »recyclage et empathie dans Les Larmes d’Olivia Rosenthal
-
L’empathie à l’oeuvre dans la photographie et la photolittérature
-
Fictions et lectures empathiques dans l’oeuvre fantomatique de Sophie Calle
-
La peinture et la musique comme moyens pour réveiller l’empathie dans l’oeuvre de Wajdi Mouawad
-
L’empathie pour les jeunes femmes rebelles dans Mais ne nous délivrez pas du mal (Joël Séria, 1971) et Le Bal des folles (Mélanie Laurent, 2021)
-
Entre imaginaire et empathieune analyse des dessins de Boris Taslitzky
-
Empathie et Instauration de l’oeuvre à faireSouriau et le design
-
L’homo diligens, archétype du visiteur du Poïpoïdrome (Robert Filliou et Joachim Pfeufer) et d’un être empathique
-
De l’empathie représentée à l’empathie suscitée : deux fonctionnements en régimes romanesque et poétiqueLes écritures de Jean Rouaud et de Simon-Gabriel Bonnot
-
Limites de l’empathieLe cas du Fou d’Omar d’Abla Farhoud
-
Du subversif à l’empathie grâce au fragnol de Pas pleurer (L. Salvayre) et à son « imaginaire hétérolingue »
-
Penser des empathies de la forme avec le cycle Soifs de Marie-Claire Blais
-
L’empathie a-t-elle un style ?Le cas de D’autres vies que la mienne d’Emmanuel Carrère
-
Récit d’empathie et (re)construction identitaire dans La Théo des fleuves de Jean Marc Turine
-
L’empathie, émotion de la construction de soi et de l’engagement politiqueLola Lafon, Mercy, Mary, Patty
-
Deuil et empathieDe la collaboration à la tension narrative dans le récit français contemporain
-
L’empathie narrative dans Allah n’est pas obligé d’Ahmadou Kouroumales oraisons funèbres de Birahima
-
Pour une poétique empathique chez Éric-Emmanuel Schmittempathie imaginative et intertextuelle
-
L’empathie à l’oeuvre d’un texte à l’autre
-
Empathie narrative et les oubliés de la sociétéIllégitimes (2021) de Nesrine Slaoui, Ajar-Paris (2022) de Fanta Dramé et Streulicht (2020) de Deniz Ohde
-
Être au monde : poésie et empathie
