A lélek szekuláris dekomponálása és az osztatlan lélek küzdelme a modern pszichológia születésekor

Az előadás kiindulópontja, hogy a modern pszichológia a 19. század közepétől a polgári ember szekularizációját kiterjesztette az ember lelki életére. A ’pszichológia lélek nélkül’ programja megjelenik a lelki élet kísérleti mozaik felfogásában, a személyiség összetevőkre bontásában és az értelmetlen evolúciós algoritmusok működésében. Számos európai kultúrában jelentek meg kulturális ellenreakciók ezzel a felbontással szemben. A vallásos érvelés mellett Bergson, Dilthey, Husserl törekvéseitől a mai fenomenológiai pszichológiákig és perszonalizmusokig sokan próbálják ezzel megmenteni ha nem is a lélek, legalább a személy egységét. Magam a narratívan megkonstruált személy mellett érvelek.

Kulcsszavak: fenomenológiai elme; lélek dekompoziciója; személyiségvonások;
narratív elme értelmezés; fenomenológiai elme.